A mérkőzés eleje sajnos a várt módon alakult. Az ellenfél egy gyors kontrával megindult és góllal fejezte be a támadást. 0-1 oda! De nem adtuk fel! Az első féledő derekán Sanya kapufája és a távoli lövések jelezték, hogy nem nyugodtunk bele az eredménybe. És lám, a félidő végére megtörtént a titkon remélt fordulat: előbb Öcsi bólintotta be a felsőbe hanyag eleganciával Sanya forintos beadását, majd Magyar Zoli végezte ki véglegesen egy hatalmas ficakos bombával,a már Öcsi által is infarktusközeli állapotba sodort pókot. Ezzel az eredményt megfordítva, 2-1-es vezetéssel érkeztünk el a térfélcseréhez! Az erdmény és a mutatott játék még jobban felpörgette a jól játszó csapatunkat. A második félidőt is nagy erőbedobással nyitottuk. Az ellenfél valahogy nem találta rajtunk a fogást, szívosan védekeztünk és próbáltuk őket kontrákkal és távoli löketekkel meglepni. A második félidő közepén aztán még inkább megérett a forduló meglepetése, a szezon eddigi legnagyobb sikere: az Öcsi fellökése után megítélt szabadrúgást Sanya kíméletlenül bevágta, és ezzel már 3:1 a javunra! Tudtuk, hogy nehéz lesz a mérkőzés vége, mert az ellenfél nagy elánnal kezdett el rohamozni. A kaput körbe is lődözték, de szerencsére csak a szépítésre futotta lendületükből, így kialakult a "világraszóló" 3-2-es végeredmény!

A mérkőzés megmutatta, hogy a csapat bárkivel felveszi a versenyt és ha a szerencse is mellénk pártol, akkor olyan szép sikereket tudunk elérni, mint a most keddi eredmény. Az egész csapat jól teljesített, mindeki odatette magát: Zsad jól védet, a gólokról nem tehetett, a védelemben Hozsó és Popey nagyokat mentett és szinte hiba nélkül hozták le a meccset (ami azért nagy szó...). Támadásban pedig kombinatívak voltunk, és nem mellesleg három szép gólt rúgtunk. Úgyhogy teljesítményünk maximálisan dícsérendő! Aki nem látta bánhatja...