Habár fizikából jók voltunk elméleti szinten, ez nem mutatkozott meg fizikumunkban. Tantervi szinten jött a biológia óra, ahol megtanulhattuk azt, amit eddig nem tudtunk. Miközben elkalandoztunk a fej-tor-potroh problémánál, már igen erősen benne voltunk az anatómiában, mikor eszméltünk. Igen, a focihoz tüdő kell, hogy ne csak szívjunk. A mérközésre ellenfelünk nem tudott kellő létszámban kiállni, de semennyit sem hátráltatta őket abban, hogy ők szerezzék az első gólt. A létszámbeli fölényünk kevésnek bizonyult a rettentő gyors Tüdő FC-s csatársor ellen. Pillanatok alatt már a másodikat kaptuk Hozso balszerencsés labdaérintése folytán, miköznen még mindig azon tanakodtunk, hogy a méhecske és a virág szimbiózisa a természetben olyan összhangot teremt, amit tanáraink igen szivesen adnak elő bioszórán. A focihoz láb is kell, amely nem baj ha egészséges. Mindez a csapatra vetítve nem állta meg a helyét, ugyanis a Rokkant Kupába hamarabb nevezhettünk volna a sérüléseink alapján. Még jó, hogy Vili személyében egy ügyes focistát üdvözölhettünk a csapatban. Közben a Tüdő FC elkalandozott tagja is csatlakozott a küzdelemhez. Kellett is a frissítés és a két cserelehetőség, mert kondicióban nem értük fel a légzőszervről elnevezett ellenfelünket. A második félidőben összeállt a csapatösszhang és felszívtuk magunkat, amely eredményeként remek támadásokat vezettünk. Mégis az ellenfelünk talált gólt. Valahogy ZsaD és a kapufa között a ladba bekönyörögte magát a gólvonalon túlra. A megnőtt gólkülönbség hatására az ellenünk rápihent egy kicsit az eredményre, így volt lehetőségünk kialakítani néhány létszámfölényes helyzetet is. Vili remek gólpasszára Öcsi csapott rá - megvolt a szépítés. Habár biológia órán tanultuk, hogy a könyök a kar része, mégse gondoltuk volna, hogy a második félidőben többet találkozunk vele, mint a labdával, pedig nem kevésszer értünk a pöttyöshöz. Mindamellett tényleg megvolt a fizikális különbség a csapatok között, mégsem értettük, hogy miért kell meccs vége felé annyit amortizálódni az ellenfelünk könyöklése miatt. Zsad-ot kicsit megtornáztatták, és szenzációs védései is voltak, mégis többek állítása szerint a jobb oldali világitás hiányaira való tekintettel csúfította mérlegét. A legvégén még Tomo lehelletfinom passza adott lehetőséget Öcsinek a gólszerzésre, amit könyörtelenül ki is használt, de az eredményt már nem sikerült érdemben változtatni.
Végeredményben elmondható, hogy ha az elején nem bambulul el a Statikus lurkó, akkor biztos több fejfájást okozhatott volna a Tüdőnek. Reméljük, egyszeri megingás, de majd elmatekozunk még rajta.