Már sötétben kezdődőt a mérkőzés, a pálya gyér világítása nem jelentett előnyt rutinos csapatunknak. Az ellenfélt nézve korosztályos különbségek adódtak közöttünk, így mondhatjuk, hogy a rutin csapott össze a lelkesedéssel. A pálya viszonylag jó minőséget képvisel, bár nem szabad túl nagy gólokra vállalkozni, mert a szomszédban egy labdaevő szörny lakik, így aki oda átrúgja a labdáját, az sose látja viszont. Már a bemelegítés során a lábunkra fagyott a cipő, szerencsére ilyen hűvösre az idényben nem kell számítanunk. Viszont így legalább folyamatosan mozogtunk a pályán, jól követtük le az Elitek mozgásait, még a gyorsaságbeli különbségeket is sikerült áthidalnunk. Bár nem minden esetben választottuk a legjobb megoldásokat, mégis volt ötlet a játékunkban, ami dicséretes, sőt amiből van továbbfejlődési lehetőség is. A bekapott gól sem hagyott túl nagy nyomot bennünk, mert mindig meg volt a lehetőségünk gólt szerezni, helyzetet kialakítani. Öcsi befejező rutinja kicsit hiányzott, de csapatunkba érkező fiatalok is kiemelkedően jól teljesítettek. A második félidőben bár hamarabb kialakult a 1-2-es végeredmény, mégis a legvégén az Elitek csapata örült jobban a lefújásnak, mert több esetben csak a szerencse választott el az egyenlítéstől.

A végig szoros mérkőzésen küzdőszellemből nem volt hiány, de mindvégig barátságos maradt a hangulat. Ilyen mérkőzésekért érdemes játszani, legközelebb persze a győzelem boldogságával befejezve.