A pályát ismerjük, az ellenfelet általában nem. Így, ahogy az lenni szokott kezdeti tapogatózással teltek az első percek. Ellenfelünk mutatott néhány szép kísérletet, de Broki mindig a helyén volt. Ellenfelünk csatára egyik szép támadása során egy kapu elé tett labdát akart kapuba sarkazni, de szépségdíjas megoldása nem jelentett pontot. Perceken belül Öcsi másolta a mozdulatot immár az Amper kapuja előtt, és ahogy azt kell ilyenkor benne volt az a leheltnyi plusz. Az első félidő nem hozott változást, tartalékokkal is jól bírtunk, ugyanis szép számmal jelentünk meg. A második félidő viszont a katasztrófánál egy kicsivel rosszabbra sikeredett. Mondhatjuk úgy is, hogy kiismert minket az ellenfél, de talán pontosabb lenne, hogy az öltözőben maradtunk a félidőben. Egy gólt kaptunk JeRRy-ről, ami belefér, egyet egy elváltásból, egyet abból, hogy nem értünk vissza, vagyis inkább kettőt. Itt megtörtük az egyoldali játékot, Tomo remekül ívelt Öcsi elé, aki ezúttal is könyörtelen volt. Végül ismét az Amper csapata talált be egy remek kiugratásból, de ez lényegében csak a különbséget növelte, elkeseredettségünket már nem befolyásolta.
Szépen gyűjtögettük a kapott gólokat, amíg elérhetetlené vált az egyenlítés lehetősége is. Kár érte.