Hozso mester hiányában a ZSaD osztottal le a posztokat, sokat építve JeRRy rutinjára. Előre Ati cseréli Sanya, ZsaD középre, Jano előre, ha nincs a pályán Sanya, Tomo középre, ha... és Jano hátra, ha Tomo pályán van, különben JeRRy is támadhat, ellenben stb... Így mindenki játszhatta azt, amihez legjobban értett, azaz JeRRy tapasztalatához alkalmazkodott. A védelem általában Jerry és Popey sportársra hárult, ami jó segítséget nyújtott a támadásépítésben. Addig ment a labda hátul, amíg középpályán termett lehetőség felpasszolásra. Nem elsietett magabiztos passzokkal juthatott így Broki-JeRRy-Popey-Jerry útvonalon feljebb a pöttyös, ami egyik alkalommal "államvizsga" Tomo elé is került, aki kártyavárként omlott össze a hatoson belül. JeRRy nem hibázott a büntetőnél. Miközben ellenfelünk csak barátkozott a labdával és passzjátékkal, ZSaD lépett oda keményebben a kelleténél, így 2 perces kiállításával kaotikus 120 másodperc következett, amit nehezen bár, de kivédekeztünk. Ez sokat rombolt ellenfelünk morálján is, miközben kivált legjobbjuk egy szerencsétlen megkerülős csel kísérlete után. Mindazon által, hogy legjobbunk sokat tett a védekezés megszervezésében, gyakran lépett fel a támadásokhoz, így lövése hálót zizzentett, bár csak kívülről. Ellenfelünk középkezdésre hivatkozva guríthatta középre a labdát, amit ZSaD ívelt vissza egyenesen a kapu (rendezői)jobb oldalába miközben az ott, az előző okok miatt fent maradó JeRRy zavarórepülése hintett port a kapusuk szemébe. A megnyugtató előny magabiztosságot hozott a játékunkba és hatalmas szélesre húzhattuk a pályát, mind hosszában, mind keresztben is. A cserék jó ütemben történtek, ugyanis előbb Ati kapott olyan labdát, amit könyörtelenül juttatott az ellenfél hálójába, majd Tomo és Sanya kombinálhatott jól, hogy az éppen becserélt Jano egyenesen a kapu szájából mattolja ellenfelünk hálóőrét. A Foci.hu általánosságban véve alulmúlták önmagukat, ugyanis minden próbálkozásukat vagy a ütemtelen passzok, vagy Broki reflexe rombolhatta le, hogy ne jussanak gólszerzésig.

Nem várt győzelemmel négyszereztük meg pontjaink számát, amihez kellett ellenfelünk motiválatlansága is - végül azért bizonyítottuk, hogy egyéni megmozdulásokból is képesek vagyunk nyerni, ha hagynak minket játszani.