Nem lehetett meglepetés a BEAC kemény betonja a lábunknak, hiszen már ezernyi meccset lejátszottunk itt és még egy barátságos mérkőzéset is beiktattunk, hogy a műfű után újra rongyá koptathassuk a cipőinket. A pálya aránya és az 5+1 jól illik a régóta kialakult stratégiánkhoz, már ami ezen körülmények között született és érett be a hosszú évek folyamán. A mérkőzés előtt a bemelegítés hangulata idézte a megszokott hagyományokat, így továbbra is inkább a kerítésről pattant vissza a labda, mint inkább a hálóban kötött volna ki. Persze ehhez azért kellett volna egy háló is, de azt a kapura aggatott valami csak nyomokban tartalmazott. A meccs kezdetén folytattuk a bemelegítésnél felvett távoli veszélyeztetéseket, de sajnos ugyanolyan hatékonysággal. A bajnokság várva-várt hangulatát még egy kapott gól sem törte meg. A válasz így nem is maradtott el, mert több ajtó-ablak helyzet után Hozso "tréfás" kapurarúgását Sanya magabiztosan helyezte a kapu bal alsó sarkába. Az ellenfelet inkább meglepte, hogy nem csak a bajnokság kezdődött el, hanem az első meccsük is, így hamar rájuknyomta a bélyeget a nyári kihagyásuk. A passzaik pontatlanokká váltak, lassabban váltottak embert és persze később is értek oda, így több durvább összecsattanást is szópárbaj követett. Panaszunk inkább a rúgott gólunkra lehet, mert inkább a Taccs védői hozták össze, aminek hatására nem törekedtünk újabb gólszerzésre, bár azért Jerry szívesen ajándékozta volna meg magát egy szép ráfordulós góllal. A második félidőt nem jellemezte semmi különösebben, ugyanis a Taccs által felívelt labdákat csak néha hordtuk vissza néhány passzal, de inkább törekedtünk, hogy minnél távolabb tudjuk azt a kapunktól. "Az ellenfél is csak ritkán jutott el a kapunkig, de akkor is labda nélkül". :)
Az idény kezdetén sikerült összekerülnünk a Taccs csapatával, akivel általában igen szoros eredményt játszottunk. Most is csak egy gól döntötte el, így reméljük hogy még többször is megmérettethetünk és egy kiélezettebb meccsen is összemérjük tudásunkat.