Bár a bemelegítés még világosban történt, valahogy a mérkőzésre már pont besötétedett. Így elég borult hangulatban kezdődött a meccs. Nem kellett sokat várni az első gólokra, ugyanis az ellen az egész meccs alatt folyamatosan egy közepesen erős szinten futballozott és egy fiatal villámgyors csatárukkal megállás nélkül veszélyt jelentettek kapunkra. A lelkes Statikus csapatunk az első negyed órában egyre javuló játékkal igyekezett összehozni a válaszgólokat, mégis a teljesítés Demoklész kardja ördögi módon csüngött fejünk felett, s az első félidő csúcspontján ordító helyzeteinket is sikerült kihagyni. Miközben a szünetben elmúlott a fülünk csengése, közben a második félidőre mintha egy új meccset kezünk volna. Álmosan letörten futottunk bele még néhány kapott gólba, amelyekre azért végre válaszunk is akadt Rucsi személyében. Sajnos erről a mélypontról már csak néha-néha sikerült elmozdulni, mert nem jöttek a passzok, elfogyott a levegő, és az ötletes megoldások is az utolsó légbuborékokkal együtt pukkantak el szervezetünkben. Megbomlottan vártuk a félidő és a meccs végét, miközben az ellen továbbra sem volt hajlandó változtatni kiegyenlített teljesítményén. Még annak sem örültek különösképp, hogy helyzeteikben a szerencse is melléjük szegődött. A bíró - ellentétben az Aljas híresztelésével - teljesen korrekten vezette a mérkőzést, semmi panasz nem érheti ezen meccs levezénylése miatt.
A Kezdetek óta sokat megélt csapatunk már nagyon szeretné, ha bódult tudatállapotban hajtaná le fejét párnácskájára első kis pontjaival tarsolyában. Felejtsük el ezt a mérkőzést, mutassuk meg, hogy tudunk jobban és akkor a szerencse is mellék szegődik 6. emberként a pályán!